Tulajdonképpen neki köszönhetjük a kontratenor reneszánszot, minden falzettista az ő köpönyegéből bújt ki. Elsőként alapított korhű hangszereken játszó együttest és a világ első régizenei fesztiváljának is ő volt a motorja 1962-ben. Alfred Deller (1912–1979) idén lenne 100 éves. Manapság csak így emlegetik, az early music keresztapja.

Deller a dél-angliai Margate viktoriánus díszletei között látta meg a napvilágot. A helyi templom gyerekkórusában kezdte pályafutását, az éneklést mutálás után sem hagyta abba. 1940 és 1962 között tagja volt a híres canterburyi illetve a londoni St. Paul katedrális kórusának.

Angliában a kontratenor vagy falzetténeklésnek több száz éves hagyományai vannak. Ahogy Pintér Tibor (zene)esztéta írja: „Deller az angol énekes iskola több száz éves tradíciójának neveltje, így a felelevenítés, a revival másképpen fogalmazódik meg az ő esetében (és általában az angol régizene-együtteseknél), mint a kontinensen, tekintve, hogy az angol katedrálisok máig élő speciális kórusművészetének hatszáz éves hagyománya példa nélküli a kontinens ilyen jellegű tevékenységeivel összevetve.”

Arról van szó, hogy az új előadói gyakorlat, a reneszánsz és barokk zenét korhű hangszereken megszólaltató együttesek megjelenése Dellerrel, majd Harnoncourttal, Leonhardttal, Kuijkennel, Gardinerrel és az azóta felnőtt historikus generációkkal az élen rendesen kivágta a biztosítékot a klasszikus zene világában.

Az egész történetben a legizgalmasabb, hogy amit történeti szemlélettel az előadók a reneszánsz és barokk zene rekonstrukciójaként képzeltek el, az a valóságban teljesen újszerűen, modernül hatott és hat a mai napig.

Michael Tippet, a 20. századi kortárs zene egyik legjelentősebb angol komponistája fedezte fel Deller egyedülálló hangját. Ő csinált belőle szólistát. Így lett Alfred Deller minden kontratenorok őse.

Alfred Deller az 1948-ban alapított Deller Consorttal számos reneszánsz és barokk műbe lehelt új életet. Ő fedezte fel a szélesebb közönség számára Henry Purcell (1659-1695) muzsikáját, de ugyanígy az ő nevéhez köthető John Dowland (1562-1626) reanimálása.

Egyedülálló énektechnikával, főleg a lantkíséretes vokális zenében hatott annak idején radikálisnak. Nem lehet véletlen, hogy Glenn Gould rajongott érte. Fia, Mark Deller folytatta a családi hagyományt. Alább apja és fia előadását hallhatjuk.

Hogy mennyit fejlődött vagy inkább változott azóta a kontratenorok vokális technikája, arra jó példa, ha összehasonlítjuk Bach H-moll miséjének Agnus Dei tételét Deller, illetve korunk egyik legnagyobb sztárjának, Andreas Schollnak az előadásában. Egyébként az egyik legszebb muzsika, amit valaha alkottak ezen a földön.

Alfred Deller

Andreas Scholl